2014. február 5., szerda
2014. január 27., hétfő
2014. január 22., szerda
Lord of the desert
Évekkel ezelőtt szerettem bele ebbe a mintába, de nem mertem meg venni mert úgy éreztem ehhez én kevés vagyok. Addig halogattam míg végul mar sehol nem lehetett kapni..... vegul csak sikerült levadásznom , úgyhogy most elkeszult a nagy mű. Nagyon jól fognak mutatni egymás mellett a leopardal, azt hiszem.
2013 szeptember-2014 januar
2013. december 12., csütörtök
Első.....
Legkedvesebb kolléganőm unokahúgának készült ez a név tábla. Hamarosan költöznek új otthonukba. A szobája ajtajára szántuk, lengyelül van, azt jelenti ˝Zuzanny fészke˝ . Nem csak azért szerettem nagyon mert az első megrendlésem volt de a mintát is én terveztem. Persze a madarakat készen vettem más mintából, de imádtam rajzolni, számolgatni mekkora lesz, hogy fér el.
2013. november 2., szombat
2013. augusztus 16., péntek
Crista Hamrick: Coffee RR II.
2013. április 12., péntek
DFEA -Wistaria
2013. február 10., vasárnap
2013. február 5., kedd
2013. január 18., péntek
2013. január 4., péntek
Matyó Hímzés
Felkerült a matyó hímzés az UNESCO szellemi kulturális örökség reprezentatív listájára.
( 2012.12.05)
Eddig magyar elemként a mohácsi busójárás szerepelt 2009 óta ezen a listán. Tavaly a legjobb megőrzési gyakorlatok regiszterébe bekerült a magyar táncházmódszer is.
A szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló UNESCO-egyezményt 2003-ban fogadták el: erre azért volt szükség, mert a szervezet világörökségi egyezménye alapvetően az épített örökségre összpontosít.
Magyarország 2006-ban csatlakozott az egyezményhez, ezt követően kezdődött meg a szellemi kulturális örökségvédelem nemzeti rendszerének kiépítése. A szellemi világörökség az ősöktől örökölt hagyományokat, kifejezésmódokat - szóbeli hagyományokat, előadóművészeteket, társadalmi gyakorlatokat, ünnepi rítusokat, eseményeket, régi iparágak tudásanyagát tartalmazza.
A matyó hímzésről
Mintegy 200 éves múltra tekint vissza a matyó hímzés, amely szerdán Párizsban felkerült az UNESCO szellemi kulturális örökség reprezentatív listájára.
A matyó hímzés legkorábbi időszakából a magasra felvetett ágyak díszlepedői maradtak fenn, az országosan is elterjedt fehér, vagdalásos vásznakat Mezőkövesden a 19. század utolsó harmadában a piros-kék fonallal, az úgynevezett cipós-madaras mintával kivarrt lepedők váltották fel.
A virágtöves, laza szerkezeteket a 19. század utolsó évtizedeiben erősen naturalisztikus ábrázolási mód követte: egyre többféle motívumot hímeztek ki, köztük a pünkösdi rózsát, amely matyó rózsaként vált a legismertebb és legjellegzetesebb mezőkövesdi motívummá.
A minták előrajzolói, az "íróasszonyok" közül sokan, köztük a legismertebb és legsikeresebb Kisjankó Bori és Gáspár Mártonné született Molnár Borbála (1876-1954), mindketten szűcs családból származtak, ahol hagyományosan a férfiak készítettek dúsan hímzett bőr ruhadarabokat, ködmönöket és subákat.
Mezőkövesden az új stílusú vászonhímzések szín- és formavilága a szűcshímzések ornamentikájából táplálkozott. Az 1900-as évek elején a rózsák, tulipánok és bimbók piros színe mindvégig megőrizte dominanciáját, de egyre inkább megjelentek más színek is: a kék, a sárga, a lila és a rózsaszín árnyalatai. A matt pamutfonalat élénk selymek és erőteljes színű gyapjúfonalak váltották fel. Az 1900-as évek első évtizedeiben születtek a legszebb textilek.
A férfiviseletek közül a jellegzetesen bő ujjú "lobogós ingek" kezdetben visszafogott fehér lyukhímzéssel készültek. Ezt később széles, tarka hímzés és a jellegzetes mezőkövesdi cipós horgolás váltotta fel. A férfiak és nők által is hordott gazdagon díszített hosszú kötényt, a surcot, fekete alapra dúsan hímzett, réz sújtással (ragyogóval) és selyemrojttal díszítették.
Minden darabnak más a mintája, hol geometrikus bossókával, hol finom és aprólékos szűcsrózsával, hol tenyérnyi surcrózsával hímezték ki őket.
Formájában a női viselet nagyon különbözik az országszerte elterjedt sokszoknyás-ingvállas paraszti viseletektől. A kötények nemes alapanyagokból készültek és dúsan díszítettek őket. A színek, a díszítések és a változatos formájú főkötők elárulták viselőjének életkorát, családi állapotát és a társadalmi helyzetét is.
A matyó hímzés szerepelt a 1885-ös Országos Háziipari Kiállításon, a Millennium tiszteletére 1896-ban felépített néprajzi faluban, az operaházi Izabella-bálon 1911-ben pedig előadták a Matyó lakodalmas táncjátékot. A hímzés sikeresen bemutatkozott az 1908-as torinói világkiállításon is.
A hímzés megjelent a főúri-polgári szalonokban, híres divattervezők népies stílusú kollekcióiban, címlapokon, képeslapokon, s eljutott a tengeren túlra is.
( 2012.12.05)
Eddig magyar elemként a mohácsi busójárás szerepelt 2009 óta ezen a listán. Tavaly a legjobb megőrzési gyakorlatok regiszterébe bekerült a magyar táncházmódszer is.
A szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló UNESCO-egyezményt 2003-ban fogadták el: erre azért volt szükség, mert a szervezet világörökségi egyezménye alapvetően az épített örökségre összpontosít.
Magyarország 2006-ban csatlakozott az egyezményhez, ezt követően kezdődött meg a szellemi kulturális örökségvédelem nemzeti rendszerének kiépítése. A szellemi világörökség az ősöktől örökölt hagyományokat, kifejezésmódokat - szóbeli hagyományokat, előadóművészeteket, társadalmi gyakorlatokat, ünnepi rítusokat, eseményeket, régi iparágak tudásanyagát tartalmazza.
A matyó hímzésről
Mintegy 200 éves múltra tekint vissza a matyó hímzés, amely szerdán Párizsban felkerült az UNESCO szellemi kulturális örökség reprezentatív listájára.
A matyó hímzés legkorábbi időszakából a magasra felvetett ágyak díszlepedői maradtak fenn, az országosan is elterjedt fehér, vagdalásos vásznakat Mezőkövesden a 19. század utolsó harmadában a piros-kék fonallal, az úgynevezett cipós-madaras mintával kivarrt lepedők váltották fel.
A virágtöves, laza szerkezeteket a 19. század utolsó évtizedeiben erősen naturalisztikus ábrázolási mód követte: egyre többféle motívumot hímeztek ki, köztük a pünkösdi rózsát, amely matyó rózsaként vált a legismertebb és legjellegzetesebb mezőkövesdi motívummá.
A minták előrajzolói, az "íróasszonyok" közül sokan, köztük a legismertebb és legsikeresebb Kisjankó Bori és Gáspár Mártonné született Molnár Borbála (1876-1954), mindketten szűcs családból származtak, ahol hagyományosan a férfiak készítettek dúsan hímzett bőr ruhadarabokat, ködmönöket és subákat.
Mezőkövesden az új stílusú vászonhímzések szín- és formavilága a szűcshímzések ornamentikájából táplálkozott. Az 1900-as évek elején a rózsák, tulipánok és bimbók piros színe mindvégig megőrizte dominanciáját, de egyre inkább megjelentek más színek is: a kék, a sárga, a lila és a rózsaszín árnyalatai. A matt pamutfonalat élénk selymek és erőteljes színű gyapjúfonalak váltották fel. Az 1900-as évek első évtizedeiben születtek a legszebb textilek.
A férfiviseletek közül a jellegzetesen bő ujjú "lobogós ingek" kezdetben visszafogott fehér lyukhímzéssel készültek. Ezt később széles, tarka hímzés és a jellegzetes mezőkövesdi cipós horgolás váltotta fel. A férfiak és nők által is hordott gazdagon díszített hosszú kötényt, a surcot, fekete alapra dúsan hímzett, réz sújtással (ragyogóval) és selyemrojttal díszítették.
Minden darabnak más a mintája, hol geometrikus bossókával, hol finom és aprólékos szűcsrózsával, hol tenyérnyi surcrózsával hímezték ki őket.
Formájában a női viselet nagyon különbözik az országszerte elterjedt sokszoknyás-ingvállas paraszti viseletektől. A kötények nemes alapanyagokból készültek és dúsan díszítettek őket. A színek, a díszítések és a változatos formájú főkötők elárulták viselőjének életkorát, családi állapotát és a társadalmi helyzetét is.
A matyó hímzés szerepelt a 1885-ös Országos Háziipari Kiállításon, a Millennium tiszteletére 1896-ban felépített néprajzi faluban, az operaházi Izabella-bálon 1911-ben pedig előadták a Matyó lakodalmas táncjátékot. A hímzés sikeresen bemutatkozott az 1908-as torinói világkiállításon is.
A hímzés megjelent a főúri-polgári szalonokban, híres divattervezők népies stílusú kollekcióiban, címlapokon, képeslapokon, s eljutott a tengeren túlra is.
2012. december 6., csütörtök
Élek...
......csak végre találtam munkát. Három hete dolgozok meg meg kell szoknom, hogy be kell osztani az időmet. Ma már varrtam, végre egy kicsit haladtam a kávés RR-el.
Üdv mindenkinek :D
2012. november 14., szerda
Photobook
Újabb fotó könyv készült.
A sógoromék szeptemberben házasodtak össze, sajnos mi nem tudtunk haza menni az esküvőre, úgyhogy a fotókat nem én készítettem, hanem egy nagyon tehetséges fiatal hölgy
meg nézhetitek a munkáit.
Ehhez is készítek egy tartót, mint az előzőhöz, de meg nem tisztult le teljesen, hogy milyen is legyen.............. még egy kicsit gondolkodom rajta.
2012. november 12., hétfő
2012. november 9., péntek
Lingerie bag
Címkéket,
Chrochet flower,
fabric flowers,
hand made,
ikea fabric,
lingerie bag,
sewing
Karacsonyi SAL III.
Címkéket,
Cross stitch,
hand dyeing,
Jardin Privé - Christmas,
Karacsony,
SAL
2012. november 1., csütörtök
Karacsonyi SAL II.
Címkéket,
Barbaral,
Cross stitch,
hand dyeing,
Karacsony,
SAL
2012. október 30., kedd
DFEA 67. ready :D
Most kiderült, hogy genetikailag kódolva vagyok a MUKolás ellen.
Már több mint egy hete itt vannak a karácsonyi SAL kellékei, de egyszerűen képtelen voltan belebökni.
Mindennap megcsodáltam az anyagot meg a cérnákat, de nem és nem tudtam bele fogni.
Úgyhogy turbóra kapcsolva befejeztem a megkezdett munkámat, nem volt olyan egyszerű, mert a kezeim meg mindig csak 50%-ak.
De tegnap este végre elkészült.
2012. október 21., vasárnap
Karacsonyi SAL I.
Meg érkeztek a vásznaim és kézzel festet fonalaim, amiket Barbaratol rendeltem. Kicsit féltem, hogy ez nekem túl nagy falat lesz, soha nem hímeztem 35ct-os anyagra.
De ezek nagyon jó minőségűek egyenletes szövésűek, szerintem menni fog.
Ezek a színek........... kész vagyok!
Címkéket,
Barbaral,
hand dyeing,
Jardin Privé - Christmas,
linen,
threads
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)


















