Első.....

Legkedvesebb kolléganőm unokahúgának készült ez a név tábla. Hamarosan költöznek új otthonukba. A szobája ajtajára szántuk, lengyelül van, azt jelenti ˝Zuzanny fészke˝ . Nem csak azért szerettem nagyon mert az első megrendlésem volt de a mintát is én terveztem. Persze a madarakat készen vettem más mintából, de imádtam rajzolni, számolgatni mekkora lesz, hogy fér el.

Himzovaszon: 35ct "Caffe Latte" by Barbaral

Betuk: "Cypress Bark" by Barbaral

Madarak: DMC

Give Thanks

Hètvègi cukisàg, tegnap talàltam ezt az èdes keretet. A feliratot a Pinteresten talaltam, de àt kellett szerkeszteni mert túl nagy volt. A horgolas is hand made a szivecske gombokat is èn festettem fehèrre. 32ct evenweave anyag, feher DMC-vel egy szallal.

Crista Hamrick: Coffee RR II.

Kozben haladtunk a kaves  kepunkkel is, csak neha elfelejtek fotozni ugyhogy sajnos nincs meg az osszes kep .

Mutatok egy hatuljat is, messze van meg a tokeletestol de dolgozom rajta.

DFEA- Pierre de Ronsard

A negyedik DFEA is elkészült végre. 

Egy ideig nem fogok virágokat hímezni azt hiszem. :D

DFEA -Wistaria

Elkészültem egy újabb DFEA virággal. Annyira szépek nem tudom abba hagyni. 

Már keretre feszítve az anyag a rózsához. :D

Nyuszis SAL

"2013-as kozos SAL, mert olyan jo egyutt lenni :)" 

nevezetű Facebook csoporttal varrtuk közösen ezt a kis húsvéti mintát. 

Ez az én verzióm,  banner készült belőle.

Karacsonyi Koszoruk :D

Kicsit meg késve megmutatom a karácsonyi koszorúkat . Két különböző készült az egyik egy kedves ismerősömnek. 

A natúr pedig szülinapi meg lepetés volt.

KV-s RR

Útra kelt az RR!!!! 

Elfelejtettem rendesen lefotózni, ez telefonos és elég ronda .

Matyó Hímzés

Felkerült a matyó hímzés az UNESCO szellemi kulturális örökség reprezentatív listájára.            
( 2012.12.05)

Eddig magyar elemként a mohácsi busójárás szerepelt 2009 óta ezen a listán. Tavaly a legjobb megőrzési gyakorlatok regiszterébe bekerült a magyar táncházmódszer is.

A szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló UNESCO-egyezményt 2003-ban fogadták el: erre azért volt szükség, mert a szervezet világörökségi egyezménye alapvetően az épített örökségre összpontosít.

Magyarország 2006-ban csatlakozott az egyezményhez, ezt követően kezdődött meg a szellemi kulturális örökségvédelem nemzeti rendszerének kiépítése. A szellemi világörökség az ősöktől örökölt hagyományokat, kifejezésmódokat - szóbeli hagyományokat, előadóművészeteket, társadalmi gyakorlatokat, ünnepi rítusokat, eseményeket, régi iparágak tudásanyagát tartalmazza.

A matyó hímzésről

Mintegy 200 éves múltra tekint vissza a matyó hímzés, amely szerdán Párizsban felkerült az UNESCO szellemi kulturális örökség reprezentatív listájára.


A matyó hímzés legkorábbi időszakából a magasra felvetett ágyak díszlepedői maradtak fenn, az országosan is elterjedt fehér, vagdalásos vásznakat Mezőkövesden a 19. század utolsó harmadában a piros-kék fonallal, az úgynevezett cipós-madaras mintával kivarrt lepedők váltották fel.

A virágtöves, laza szerkezeteket a 19. század utolsó évtizedeiben erősen naturalisztikus ábrázolási mód követte: egyre többféle motívumot hímeztek ki, köztük a pünkösdi rózsát, amely matyó rózsaként vált a legismertebb és legjellegzetesebb mezőkövesdi motívummá.

A minták előrajzolói, az "íróasszonyok" közül sokan, köztük a legismertebb és legsikeresebb Kisjankó Bori és Gáspár Mártonné született Molnár Borbála (1876-1954), mindketten szűcs családból származtak, ahol hagyományosan a férfiak készítettek dúsan hímzett bőr ruhadarabokat, ködmönöket és subákat.

Mezőkövesden az új stílusú vászonhímzések szín- és formavilága a szűcshímzések ornamentikájából táplálkozott. Az 1900-as évek elején a rózsák, tulipánok és bimbók piros színe mindvégig megőrizte dominanciáját, de egyre inkább megjelentek más színek is: a kék, a sárga, a lila és a rózsaszín árnyalatai. A matt pamutfonalat élénk selymek és erőteljes színű gyapjúfonalak váltották fel. Az 1900-as évek első évtizedeiben születtek a legszebb textilek.

A férfiviseletek közül a jellegzetesen bő ujjú "lobogós ingek" kezdetben visszafogott fehér lyukhímzéssel készültek. Ezt később széles, tarka hímzés és a jellegzetes mezőkövesdi cipós horgolás váltotta fel. A férfiak és nők által is hordott gazdagon díszített hosszú kötényt, a surcot, fekete alapra dúsan hímzett, réz sújtással (ragyogóval) és selyemrojttal díszítették.

Minden darabnak más a mintája, hol geometrikus bossókával, hol finom és aprólékos szűcsrózsával, hol tenyérnyi surcrózsával hímezték ki őket.

Formájában a női viselet nagyon különbözik az országszerte elterjedt sokszoknyás-ingvállas paraszti viseletektől. A kötények nemes alapanyagokból készültek és dúsan díszítettek őket. A színek, a díszítések és a változatos formájú főkötők elárulták viselőjének életkorát, családi állapotát és a társadalmi helyzetét is.

A matyó hímzés szerepelt a 1885-ös Országos Háziipari Kiállításon, a Millennium tiszteletére 1896-ban felépített néprajzi faluban, az operaházi Izabella-bálon 1911-ben pedig előadták a Matyó lakodalmas táncjátékot. A hímzés sikeresen bemutatkozott az 1908-as torinói világkiállításon is.

A hímzés megjelent a főúri-polgári szalonokban, híres divattervezők népies stílusú kollekcióiban, címlapokon, képeslapokon, s eljutott a tengeren túlra is.